Blog

Nagy meglepetés, és nagy öröm volt számunkra, amikor Vér János barátunk az elmúlt év vége felé megkeresett bennünket azzal a hírrel, hogy szeretnének Tápióbicskén Tápió-menti Ízőrzők találkozót tartani. Jó ötletnek tartottuk, már csak azért is, mert ezen a vidéken 12 települést is bemutattunk műsorunkban, amelyek nagy része az ő javaslata alapján került a kiválasztottak közé. […]

Az Ízőrzők ismeretterjesztő sorozattal ezúttal a farsangi időszak szokásait, hagyományait, ételeit elevenítettük fel a Békés vármegyei Mezőberény városában. Nagy izgalommal vártak bennünket a Madarász Lovastanyán, amely tökéletes otthona lett műsorunknak. A filmben szó esett Mezőberény három nemzetiségének farsangi szokásairól. Bepillantottunk a Mezőberényi Általános Iskola és Művészeti Iskola téltemető mulatságába, a Nefelejcs Óvoda farsangi játékaiba, a

Az Ízőrzők ismeretterjesztő sorozattal ezúttal a szilveszteri és újévi szokásokat, hagyományokat, ételeket elevenítjük fel a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Farkasdombon, Tiszapüspökiben. A műsor a Farkasdombi Tájház és Turisztikai Központ segítségével, nagy közösségi összefogással jöhetett létre. A forgatáson részt vett a Tiszapüspöki Tiszavirág Népdalkör, a Törökszentmiklósi Vadrózsák Citera Együttes, az Országos Hagyományéltető Betyárok, Boros Sándor lovas oktató, valamint

Az Ízőrzők ismeretterjesztő sorozattal ezúttal a karácsonyi szokásokat, énekeket, hagyományokat, ételeket elevenítjük fel a „Faragott falu” néven ismert, Borsod-Abaúj- Zemplén vármegyei Kisgyőr községben. A Kisgyőri Regösök a faragott Betlehem előtt léptek fel, a faluház színpadán pedig a Kisgyőri Népdalkör, a Kisgyőri Tarsoly Együttes és zenész barátai adtak hangulatos karácsonyi hangversenyt. A filmben a következő ételeket

Az Ízőrzők ismeretterjesztő sorozattal ezúttal az adventi időszak szokásait, hagyományait, ételeit elevenítettük fel a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Tard községben. Dr. Linczenbold Levente plébános úr szívhez szólóan beszélt nekünk arról, hogyan is készüljünk nagy keresztény ünnepünkre, Krisztus eljövetelére a hétköznapokban. A Tardi Hagyományőrzők Szikszai Imre tanár úr vezetésével a kivételesen szép Tájházban mutatták be a község ősi

Berente Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, Miskolctól 15 kilométerre, Kazincbarcika mellett található, 1000 fő feletti, évről-évre szépülő, megújuló település. A torony nélküli, 1700-as évek első felében épült református templom mellett áll egy országosan védett műemlék, a fából készült harangláb. A helyi Rozmaring Dalkör 2003 óta lép fel helyi, és a megye más településeinek rendezvényein. Több népdalversenyen is ezüstéremmel

Balatonberény Somogy vármegyében, a Marcali járásban, a Balaton délnyugati partján fekvő csendes, falusi hangulatát máig őrző település. Legfőbb vonzereje máig a Balaton, hat kilométeres partszakaszával. Balatonberény természetvédelmi területe a Csicsergő sziget, amely nevét az ott található sokszínű madárvilágról kapta. A hely fotósok és kirándulók kedvelt célpontja, itt még fellelhető a Balaton régi hangulata. Balatonberény másik

Miske Bács-Kiskun vármegyében, Kalocsától tíz kilométerre, délre található község. 1719 után települt újjá magyar és tót családokkal. Római katolikus Szent Mihályról elnevezett temploma 1768-ból származik. Miske híressége Tóth Menyhért posztumusz Kossuth-díjas festő, aki öt éves korától élt a településen, lakóháza látogatható, ma a művész képeinek és az emlékére berendezett alkotóháznak ad helyet. A festői szépségű,

Soltvadkert Bács-Kiskun vármegye szőlőiről, borairól, a Vadkerti tóról és kézműves cukrászremekeiről híres kisvárosa. A Nagy-Pál Istvánról elnevezett helytörténeti gyűjtemény 2011-ben nyílt meg, majd négy év múlva megújult, 2016-ban pedig kültéri színnel gazdagodott a kiállítás. Szabadi Mónika keramikus munkássága a helyi értéktárban is szerepel, mi is beszélgettünk vele, közben megcsodáltuk játékos, szívet-lelket melengető, egyedi kerámiáit. Dudás

Nyakunkon az ősz, az új műsorrendben pedig már megjelent az Ízőrzők sorozat első 2024-es epizódja. Részletek az „Aktuális adások” menüben.

Mezőfalva 4750 fős nagyközség Fejér vármegyében. 1811-ben alapították, József nádor, főherceg jóváhagyásával, Hercegfalva néven. Ezt 1951-ben változtatták Mezőfalvára. A település legnagyobb értékét befogadó, összetartó közösségei jelentik. Mezőfalva mai temploma 1937-ben, a birtokos ciszterci rend és a helyiek összefogásával épült, Magyarok Nagyasszonya tiszteletére. A nagyközség negyven méter hosszú tájházát a Szent István Király Múzeum javaslatára alakították

Ásotthalom nagyközség Csongrád-Csanád vármegyében, Szegedtől harminc kilométerre található, a szerb határ közelében. A kirándulók szívesen keresik fel az itt található Bűbáj Élménybirtokot, ahol több érdekességet megtekinthetnek: a Tömörkény Házban az irodalmi barangolás mellett gasztromúzeum és pince, valamint egy tisztaszoba látható. A Rózsa Sándor Élményház sem csupán egy hagyományos kiállítás, hanem panoptikum és mozi is egyben.