Blog

Az Ízőrzők ismeretterjesztő sorozattal ezúttal a karácsonyi szokásokat, énekeket, hagyományokat, ételeket elevenítjük fel a „Faragott falu” néven ismert, Borsod-Abaúj- Zemplén vármegyei Kisgyőr községben. A Kisgyőri Regösök a faragott Betlehem előtt léptek fel, a faluház színpadán pedig a Kisgyőri Népdalkör, a Kisgyőri Tarsoly Együttes és zenész barátai adtak hangulatos karácsonyi hangversenyt. A filmben a következő ételeket […]

Az Ízőrzők ismeretterjesztő sorozattal ezúttal az adventi időszak szokásait, hagyományait, ételeit elevenítettük fel a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Tard községben. Dr. Linczenbold Levente plébános úr szívhez szólóan beszélt nekünk arról, hogyan is készüljünk nagy keresztény ünnepünkre, Krisztus eljövetelére a hétköznapokban. A Tardi Hagyományőrzők Szikszai Imre tanár úr vezetésével a kivételesen szép Tájházban mutatták be a község ősi

Berente Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, Miskolctól 15 kilométerre, Kazincbarcika mellett található, 1000 fő feletti, évről-évre szépülő, megújuló település. A torony nélküli, 1700-as évek első felében épült református templom mellett áll egy országosan védett műemlék, a fából készült harangláb. A helyi Rozmaring Dalkör 2003 óta lép fel helyi, és a megye más településeinek rendezvényein. Több népdalversenyen is ezüstéremmel

Balatonberény Somogy vármegyében, a Marcali járásban, a Balaton délnyugati partján fekvő csendes, falusi hangulatát máig őrző település. Legfőbb vonzereje máig a Balaton, hat kilométeres partszakaszával. Balatonberény természetvédelmi területe a Csicsergő sziget, amely nevét az ott található sokszínű madárvilágról kapta. A hely fotósok és kirándulók kedvelt célpontja, itt még fellelhető a Balaton régi hangulata. Balatonberény másik

Miske Bács-Kiskun vármegyében, Kalocsától tíz kilométerre, délre található község. 1719 után települt újjá magyar és tót családokkal. Római katolikus Szent Mihályról elnevezett temploma 1768-ból származik. Miske híressége Tóth Menyhért posztumusz Kossuth-díjas festő, aki öt éves korától élt a településen, lakóháza látogatható, ma a művész képeinek és az emlékére berendezett alkotóháznak ad helyet. A festői szépségű,

Soltvadkert Bács-Kiskun vármegye szőlőiről, borairól, a Vadkerti tóról és kézműves cukrászremekeiről híres kisvárosa. A Nagy-Pál Istvánról elnevezett helytörténeti gyűjtemény 2011-ben nyílt meg, majd négy év múlva megújult, 2016-ban pedig kültéri színnel gazdagodott a kiállítás. Szabadi Mónika keramikus munkássága a helyi értéktárban is szerepel, mi is beszélgettünk vele, közben megcsodáltuk játékos, szívet-lelket melengető, egyedi kerámiáit. Dudás

Nyakunkon az ősz, az új műsorrendben pedig már megjelent az Ízőrzők sorozat első 2024-es epizódja. Részletek az „Aktuális adások” menüben.

Mezőfalva 4750 fős nagyközség Fejér vármegyében. 1811-ben alapították, József nádor, főherceg jóváhagyásával, Hercegfalva néven. Ezt 1951-ben változtatták Mezőfalvára. A település legnagyobb értékét befogadó, összetartó közösségei jelentik. Mezőfalva mai temploma 1937-ben, a birtokos ciszterci rend és a helyiek összefogásával épült, Magyarok Nagyasszonya tiszteletére. A nagyközség negyven méter hosszú tájházát a Szent István Király Múzeum javaslatára alakították

Ásotthalom nagyközség Csongrád-Csanád vármegyében, Szegedtől harminc kilométerre található, a szerb határ közelében. A kirándulók szívesen keresik fel az itt található Bűbáj Élménybirtokot, ahol több érdekességet megtekinthetnek: a Tömörkény Házban az irodalmi barangolás mellett gasztromúzeum és pince, valamint egy tisztaszoba látható. A Rózsa Sándor Élményház sem csupán egy hagyományos kiállítás, hanem panoptikum és mozi is egyben.

A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Gesztely, és a hozzá tartozó Újharangod 2800 lélekszámú, több mint 800 éves község a Hernád folyó partján. Az itt élők büszkék arra, hogy a hajdani Puky kúriában egy évig vendégeskedett Csokonai Vitéz Mihály, és a legenda szerint itt írta a „Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz” című versét. Sztrakon Tamás gazdag Látványtárának ezért is

Az Ízőrzők sorozat ünnepi, 300. részét a Baranya vármegyei Palotabozsokon készítettük, akik éppen az idén emlékeznek meg arról, hogy 1724-ben Fulda környékéről német telepesek népesítették be az addigra kihalt falut. Régi épületeik a mai 840 lakosú község faluképének gyöngyszemei. A műsorban bemutatjuk a Szent Erzsébet templomot, ahol fellép a Rozmaring Kórus, a Tájházat, a hajdani

Kékesd Baranya vármegyében, Pécsvárad közelében fekvő, aprócska, 200 lélekszám körüli település. Szent Mihály arkangyalról elnevezett templomát 2009-ben szentelték fel, a megvalósításhoz a helyiek anyagi terheket, szervező és építő munkát is végeztek. Az imára kulcsolt kezet formázó épület minden látogató szívét-lelkét megérinti, bizonyára ezért látogatják olyan sokan. Kékesd hagyományőrző lakossága évente megrendezi a szüreti felvonulást, ilyenkor