Róka Ildikó

Mezőfalva 4750 fős nagyközség Fejér vármegyében. 1811-ben alapították, József nádor, főherceg jóváhagyásával, Hercegfalva néven. Ezt 1951-ben változtatták Mezőfalvára. A település legnagyobb értékét befogadó, összetartó közösségei jelentik. Mezőfalva mai temploma 1937-ben, a birtokos ciszterci rend és a helyiek összefogásával épült, Magyarok Nagyasszonya tiszteletére. A nagyközség negyven méter hosszú tájházát a Szent István Király Múzeum javaslatára alakították […]

Ásotthalom nagyközség Csongrád-Csanád vármegyében, Szegedtől harminc kilométerre található, a szerb határ közelében. A kirándulók szívesen keresik fel az itt található Bűbáj Élménybirtokot, ahol több érdekességet megtekinthetnek: a Tömörkény Házban az irodalmi barangolás mellett gasztromúzeum és pince, valamint egy tisztaszoba látható. A Rózsa Sándor Élményház sem csupán egy hagyományos kiállítás, hanem panoptikum és mozi is egyben.

A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Gesztely, és a hozzá tartozó Újharangod 2800 lélekszámú, több mint 800 éves község a Hernád folyó partján. Az itt élők büszkék arra, hogy a hajdani Puky kúriában egy évig vendégeskedett Csokonai Vitéz Mihály, és a legenda szerint itt írta a „Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz” című versét. Sztrakon Tamás gazdag Látványtárának ezért is

Az Ízőrzők sorozat ünnepi, 300. részét a Baranya vármegyei Palotabozsokon készítettük, akik éppen az idén emlékeznek meg arról, hogy 1724-ben Fulda környékéről német telepesek népesítették be az addigra kihalt falut. Régi épületeik a mai 840 lakosú község faluképének gyöngyszemei. A műsorban bemutatjuk a Szent Erzsébet templomot, ahol fellép a Rozmaring Kórus, a Tájházat, a hajdani

Kékesd Baranya vármegyében, Pécsvárad közelében fekvő, aprócska, 200 lélekszám körüli település. Szent Mihály arkangyalról elnevezett templomát 2009-ben szentelték fel, a megvalósításhoz a helyiek anyagi terheket, szervező és építő munkát is végeztek. Az imára kulcsolt kezet formázó épület minden látogató szívét-lelkét megérinti, bizonyára ezért látogatják olyan sokan. Kékesd hagyományőrző lakossága évente megrendezi a szüreti felvonulást, ilyenkor

Fehérvárcsurgó Fejér vármegyében, a Móri járásban található, 2100 lakosú település. Neve jelzi, hogy régen forrás mellé települt, területe ma is karsztvizekben gazdag. Legfőbb látványossága a Károlyi-kastély 1844-ben épült, ma szépen felújított formában várja a Fehérvárcsurgón megpihenni vágyókat, és a kastélytúrára érkezőket. Építtetője, Károlyi György egyik alapítója volt a Magyar Tudományos Akadémiának. A katolikus templomot Szent

Drávaszabolcs Baranya vármegye déli részén, a horvát határ közelében fekvő, 700 lélekszám körüli község. A második világháborúban elpusztult református templom helyett a község lakossága 1993-ban emelt új épületet. A régi Dráva-híd is a háború áldozata lett. 1974-ben, magyar-horvát államközi egyezmény alapján készülhetett el az új átkelő, amely jelentős forgalmat bonyolít. Egy különlegesen gazdag, állandó rovartani

Kunfehértó Bács-Kiskun vármegye Kiskunhalasi járásának kétezer körüli lélekszámú települése. A nevét adó, festői szépségű Fehértó, a településtől két kilométerre található. Népszerű fürdőhely, nyári rendezvényeit sokan látogatják. A Közösségi Színtér ad otthont a gyermekek rajzszakkörének, amelynek állandó kiállítását bárki megtekintheti. Kunfehértón megismerkedtünk Tárnoki Mihály juhásszal, aki sok érdekességet megosztott velünk, majd citeráját is megszólaltatta a kedvünkért.

Csajág Veszprém vármegyében, a Balatontól mindössze négy kilométerre fekszik, 900 fő körüli lélekszámú község. Római katolikus, valamint református temploma is van. A Falumúzeum 2017 óta várja látogatóit. A hagyományok ápolására nagy hangsúlyt fektetnek a csajágiak. Az iskolában citerazene, valamint néptáncoktatás is folyik. A felnőttek a Kéknefelejcs Néptánccsoporttal vendégeskednek nagy sikerrel a környező településeken, a Népdalkör

Műsorváltozás miatt a tavalyi adások ismétlése június 9-én, vasárnap 13:18-kor indul a Duna Televízióban, Fülével.

Kedves Ízőrzőink! Sokan érdeklődtetek, mikor lehet újra nézni az elmúlt év műsorait. Jó hírrel szolgálhatok: június 2-tól, hétvégenként Fülével elindul az ismétlés. Részletes műsort az „Aktuális adások” mappában találtok.

Bakonynána Veszprém vármegyében, Zirctől 14 kilométerre fekvő, ezer fő alatti lélekszámú zsáktelepülés. Természeti környezete irigylésre méltó. A falu beleépült az erdőbe, közelében pedig, a Gaja patak völgyében népszerű kirándulóhelyet, az Országos Kéktúra vonalára felfűzött Római fürdőt találjuk. Bakonynána központjában a Szent Annáról elnevezett római katolikus templom áll, mellette a hajdani sváb középparaszti lakóházból kialakított tájház.